Szó, mi szó, Velence egy igazán különleges város, egyedi hagyományokkal, és a 18. század hangulatát idéző pazar maskarákkal, ezért gondoltam összedobok egy körképet a témáról egy kis elméleti áttekintéssel és az elmaradhatatlan galériával az álarcokról.
Ám ez egy elég nagy téma, és a bejegyzés összeállítása közben szembesültem vele én is, hogy mennyi mindent szeretnék megemlíteni, holott eredetileg csupán pár gondolattal kiegészített képválogatásnak szántam. Végül úgy döntöttem, nem próbálom belesuvasztani egyetlen gigantikus bejegyzésbe, hanem ketté veszem és egy mini-sorozatként teszem közzé, aminek ebben az első részében a karnevál gyökereit és történetét foglaltam össze, a pazar képválogatás pedig néhány érdekességgel társítva a második részben kap helyet.
A Velencei Karnevál története, múltja és jelene
A Velencei Karnevál: gyökerektől a kiteljesedéséig
A farsangi időszak itt is januárban, vízkeresztkor vette kezdetét, de maga a karnevál hamvazószerda (a húsvét előtti böjt kezdete) előtt két héttel kezdődik, és utolsó napja a hamvazószerda előtti nap.
A karnevál az ókorból eredeztethető, az év ezen időszakára eső görög és római szokásokból. Ezeket a pogánynak titulált hagyományokat a középkori egyház sem tudta hatékonyan kiirtani vagy betiltani, ezért igyekeztek keresztény jellegűvé alakítani. Ám, fő vonulatait megőrizte: továbbra is a megújulás, a mulatozás és az álarcos felvonulások köré szerveződtek a szokások, amelyek során a nép egy időre kitörhetett a szigorú keresztényi életvitelből.
1094-ből származnak az első írásos emlékek, amelyek karneváli ünnepségekről számolnak be. A 13. században már szerte Európában híresek voltak a velencei maszkok, a 18. századra pedig már a karneválok városa címen emlegették Velencét, és ez volt a karnevál virágkora is. Ekkoriban már nem csak a helyiek farsangi ünnepsége volt, ugyanis Európa nemesei tucatjával érkezetek, hogy jól kimulassák magukat a karnevál alatt.
Féktelen mulatozások
A karneváli időszakra szinte minden tilalmat feloldottak, és viszonylag büntetlenül lehetett kimondani bármit. Volt idő, amikor a maszk viselése lényegében kötelező volt, míg máskor igyekeztek törvényekkel legalább valamennyire keretek közé szorítani a kicsapongásokat. Például (nyilvánvaló okokból) megtiltották az álarc és a fegyver együttes viselését, vagy éppen a női álruhába bújt férfiak számára, hogy belépjenek az apácazárdákba. Ugyanakkor a törvényekkel nem sokat törődtek a mulatozók, nehéz volt azok betartatása.
A Karnevál hiányzó évszázadai és modern reneszánsza
A karneváli hagyományoknak volt egy másik olvasata is: az Adriai Köztársaság győzelmeinek ünneplése. Nem csoda, hogy a köztársaság bukásával a karnevál csillaga is leáldozott. 1797-ben Napóleon csapatai megszállták a várost, ezzel Velence sok évszázados győzelmi diadala és hatalma végleg megtört. Nem sokkal később a szigorú Habsburg adminisztráció fennhatósága alá került, ezzel együtt a karnevál apró ünneppé silányodott, illetve volt, hogy be is tiltották.
Csak néhány évtizede, 1979-ben elevenítették fel ismét a hagyományokat. A velencei karnevál hamar visszaszerezte régi hírnevét, még ha a vehemens és keretek közé nem szorítható szórakozások meg is szelídültek. Bár egész évben kedvelt úti cél a lagúnák városa, de a karnevál kiemelt időszak, amikor évről-évre turisták tömegei özönlik el Velencét, hogy láthassák a megkomponált, színes forgatagot.
A karnevál, mint úti cél
Bár rengeteg a turista, saját tapasztalataim alapján nem kell annyira tartani a tömegtől, hiszen nem csak a Karnevál eseményeinek központjában, a Szent Márk téren és a környékén tömörül az a sok ember – persze ott nagyobb az embersűrűség, különösen az esti órákban – , mivel a legtöbben nem kizárólag a karneváli forgatagba vetik bele magukat, hanem klasszikus városnézéssel bejárják a lagúnákat és romantikus utcákat. Ráadásul bőven lehet találni eldugottabb, romantikus barangolós helyeket is. Mi pár éve pont a karnevál végén voltunk, és általában ilyenkor, a záró napon/napokon vannak a legtöbben, és való igaz, hogy sokan voltak, de még így sem éreztük, azt, hogy kellemetlen lenne az embermennyiség.
A Velencei Karnevál mini-sorozat részei:
1. rész: A Velencei Karnevál története (ezt olvastad éppen:))
2. rész: Maszkok és jelmezek forgataga
***
Ha tetszett a bejegyzés, nézz szét a lenti ajánlósávban további érdekes témákért, vagy kövesd be a
Házi Csajszi Facebook oldalát, hogy értesülhess a legújabb bejegyzésekről!
