Siker, kudarc, rögös út - 2. rész
Folytatódnak a sikersztorik bemutatásai 3 újabb történettel, amikben szintén vethetünk egy-egy pillantást az út rögösségére, mert még a legnagyobbakkal is előfordul, hogy időnként hibáznak, de aztán felállnak és dolgoznak tovább a céljaikért...
The Beatles
A legendás együttes ugyan csak néhány évig zenélt együtt, mégis a 20. század legsikeresebb zenekara lett: Nagy-Britanniában és az USA-ban 27 N°1 dalt jegyeznek, ezzel vezetik az évszázados listát. Ám, ami talán fontosabb, hogy a popkultúra egészét nézve kevesen vannak, akik népszerűségükhöz, kritikai elismertségükhöz és széles körű kulturális hatásukhoz mérhetőek.
Az ő nevükhöz kötődik a zeneipar történetének legnagyobb melléfogása is! 1962-ben a Decca Records visszautasította a leszerződtetésüket, a következő indokkal: "Nem kedveljük a hangzását… Nincs jövőjük a show business-ben."
Stephen King
Ő napjaink egyik legolvasottabb szerzője. Könyveit negyvennél is több nyelvre fordították le, és világszerte több mint 400 millió példány kelt el műveiből. Elsőként megjelent könyve, a Carrie kirobbanó sikert hozott King-nek, annak ellenére, hogy korábban 30 alkalommal utasították vissza a kéziratot különböző kiadók, mielőtt a Doubleday felfigyelt volna rá.
Érdekesség, hogy magának a műnek a születése közben is megjelent a visszautasítás-esély adás kettőssége, amit a kiadók viszonyulásánál is láttunk. Ugyanis a Carrie című művét először az író maga is a szemétbe dobta, mert elégedetlen volt vele. Ám a felesége megtalálta, kiszedte a kukából, majd biztatta férjét, hogy dolgozzon rajta tovább.
A Google-sztori
A keresőóriás egyike azon cégeknek, amiknek szinte mindenki ismeri a nevét. Azt, hogy milyen szinten van jelen az életünkben gondolom senkinek nem kell bemutatni. Viszont abba talán bele sem gondolunk, hogy még a Google-nak sem megy mindig minden tökéletesen. Ha megnézzük az elbukott fejlesztéseit, bizony elég tekintélyes listát kapunk, és még nem is beszéltünk a működő, de kétes eredményeket produkáló lehetőségeiről és szolgáltatásairól.
A Slate.com-on megjelent egy szemléletes összeállítás az elkaszált Google fejlesztésekről The Google Graveyard (A Google Temető) címmel, amit >>itt<< olvashatsz el.
Az elkaszált fejlesztések mellett vannak futó, de a várakozásokat be nem váltó projektjei is, ezek közül talán az egyik legismertebb a Google+ közösségi oldal. Évekkel ezelőtt, amikor útjára bocsájtották nagy karriert jósoltak neki, néhány neves szakértő egyenesen azt prognosztizálta, hogy lenyomja a Facebook-ot, ami hamarosan lehúzhatja a rolót. (Én magam is voltam akkoriban olyan marketinges fejtágításon, ahol nagy reményekkel várták a G+ eljövetelét.)
Egyébként erre minden esélye meg is volt, hiszen funkcionalitását és technikai alapjait tekintve egy rendkívül profi felületet alkottak a fejlesztők, ami ráadásul integrálva volt a népszerű Gmail rendszerrel, ez pedig praktikusan azt jelentette, hogy minden e-mail fiókhoz kapásból volt G+ profil is. (Mondjuk ez most is így van, ha beléptek a Gmail-be, a jobb felső sarokban kattintsatok a kis kockákra és ott megtaláljátok.)
Ám a csillogó szemű szakértőkkel ellentétben a felhasználók nem kaptak rá tömegesen. Bár a Google közösségi felülete továbbra is működik és aktív, népszerűsége jóval elmarad nagy versenytársáétól.
Mindez persze semmit nem von le a Google nagyon is jelentős piaci potenciáljából, pusztán annyit jelent, hogy aki mer, az nyer... néha meg nem nyer. És akkor mi van? Az élet megy tovább, és ahogy a Google is elhantolta kudarcait, hogy aztán újabb projekteken dolgozhasson, úgy nekünk is érdemes észben tartani, hogy a ballépéseink nem vonnak le értékünkből és mindabból, amit korábban elértünk. Ha valami nem jön be, le kell vonni a tanulságot, fel kell állni és tovább kell menni.
Tetszett? Nézz szét a lenti ajánló sávban, hátha találsz olyat, ami még érdekel!
Kövess Facebookon, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!
