Izzadságszagú problémák... és megoldások

Minduntalan azon kaptam magam, hogy valami itt bűzlik. Elég sápasztó volt egyre gyakrabban rájönni, hogy az a valami én vagyok. Így hát saját emberi aromám kipárlása űzött a probléma nyomába. Márpedig valamit tenni kellett, azért az mégsem megoldás, hogy mindig olyan ember mellé állok a villamoson, akinek a szaga mellett takarásban van az enyém...

Testszagom mit mondasz nékem?

Alapvetően minden élőlény szagprofilját a genetikája határozza meg, ami az egyes egyedeknél annyira egyedi, akár az ujjlenyomat. Az alapvető szagtípus pedig megváltoztathatatlan. Viszont az aköré szerveződő aromákat az életmód, a táplálkozás és az egészségi állapot nagy mértékben befolyásolja.

Mitől változhat meg a testszagunk?

• Az elfogyasztott ételek és italok, valamint különböző táplálék kiegészítők hatására.
• Az életmód változása esetén radikálisan megváltozhat a testszag.
• Külső tényező lehet a nem megfelelő higiénia (egyébként az esetek többségében nem erről van szó), valamint a ruha anyaga is.
• Előfordulhat, hogy betegség áll a változás hátterében.
• Lelki okokra is visszavezethető, például stresszre, depresszióra.

Ami engem illet, akkoriban nem változtattam radikálisan az életmódomon, sem a tisztálkodási és ruházkodási szokásaimon. (Az évszak vagy annak változása sem indokolta.) Mondhatni szinte egyik napról a másikra csapott el rám a kellemetlen aromásodás. Fizikai szinten betegségnek jelét nem tapasztaltam. Csupán annyit, hogy nem sokkal korábban meghúztam a csuklómat, ami elég nehezen gyógyult, és mivel emiatt nem bírtam a kéztámaszos gyakorlatokat, jóval kevesebbet és alacsonyabb intenzitással edzettem. Valamint volt néhány olyan dolog, ami lelkileg érzékenyen érintett a kérdéses időszak környékén. De ez minden, amit össze tudtam szedni, de szerintem ezek nem olyan mértékű dolgok, ami indokolná az extra (büdös) izzadás... Vagy mégis? Végülis a mellékelt izzadságfolt mást állít. No mindegy is, bármi állt a háttérben, nem sikerült konkrétan rájönnöm, közben egyre kellemetlenebbé vált, ez a semmiből jött szituáció.

Viszont, ami jó hír, hogy az izzadság önmagában nem büdös, a szagosság a baktériumok enzimjeivel érintkezve alakul ki. Mondjuk a baktériumok meg minden igyekezetünk ellenére folyton felütik a fejüket a bőrünkön. Akkor csak félig jó hír. Ettől persze még mindenkinek megvan a sajátos illata, de legalább az izzadság orrfacsaróssági-skáláját lejjebb lehet tekerni.

A megoldás véletlenül pottyant az ölembe, akarom mondani a fürdő vizembe. Elfogyott a megszokott - egyébként nem olcsó - tusfürdőm, és jobb híján elővettem egy szappant, amit Édesanyám hozott, hogy próbáljam ki. Mint kiderült a tisztálkodáshoz használt anyagok sem mellékesek, ha megoldani nem is tudják a problémát, az enyhítésben vannak, amik hatékonyabbak. Na, nesze neked a hiper-szuper-intenzív-ápoló-szenzitív tusfürdőt! Tisztítani azt nem tud, ellenben szabadon lehet tőle bársonyosan-selymes hónaljszagod.

Az intenzívebb izzadást nem orvosolta, de a szagok enyhültek és jócskán kitolódott az idő, amíg újra fel nem ütötték a rusnya kipárlásukat. Lényegében a korábbi néhány órás türelmi idő kitolódott késő délutánig, így már kibírhatóvá vált az egész nap. A kellemetlen izzadságfoltokkal továbbra is bíbelődnöm kellett, de legalább szaga nem volt. (Vagy mindenesetre tovább tartott, míg kialakult.)

A varázsszappanom történetesen az Amway glicerines szappana volt, de azóta más kézműves szappannal is hasonlóan jó eredményt értem el. Feltételezem ezek jobban szárítanak, és olyan közeget alakítanak ki, amiben a baktériumok nehezebben szaporodnak. Szóval bármennyire is furcsa, de a kellemetlen szagú izzadásra a hagyományos szappanok váltak be nekem. Mivel egyébként a bőröm nem feltétlenül szereti a hagyományos szappanokat, ezért a szokásos módon lemosakodom a tusfürdőmmel (mégis jó lesz az a bársonyosan selymes), majd a hónaljamat még külön szappannal is megmosom. 

Szerencsére pár hónap múlva az izzadás mérséklődött, és visszatérhetett az életem a rendes szag-mederbe. Azért a szappan maradt a kád szélén. Csak el ne ejtsem véletlenül...

Utóirat: Na ki hajlandó beismerni, hogy neki is voltak már orrfacsaró pillanatai? :P :D

Tetszett? Nézz szét a lenti ajánló sávban, hátha találsz olyat, ami még érdekel!

Kövess Facebookon, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!