Nos öveket becsatolni, mert életem egyik leggázosabb randijának története következik! Bár a címet helytállónak érzem, mert tényleg senkinek nem javaslom a példám követését; ugyanakkor a kapcsolat szempontjából mégsem vezetett teljes katasztrófához, szóval van bennem némi bizonytalanság. Na de erről majd később, előbb jöjjön “házitündérségem” illúziójának teljes megsemmisülése.
A sztori háttere, hogy már egy ideje találkozgattunk az illetővel, amikor is hivatalosak voltunk egy házibuliba. Mivel én jóval közelebb laktam a helyszínhez, ezért úgy beszéltük meg, hogy a buli után nálam alszunk. Ám a hazaérkezéskor farkas éhesek voltunk, hát javasoltam, hogy bedobok a sütőbe egy gyors pizzát – gondoltam a mirelit pizzát nem lehet elrontani…
Hát már hogyne lehetne!!!
Először is szépen bekapcsoltam a sütőt, hogy bemelegítsem… csak épp elfelejtettem, hogy van odabent néhány edény… Hát igen, mielőtt egy ujjal is hozzáértem volna a pizzához, nos megsütöttem egy használt olajjal “bélelt” serpenyőt… Amikor ráébredtem, hogy nem üres a sütő és próbáltam volna eltávolítani a már enyhén füstölő serpenyőt, véletlenül letörtem az átmelegedett edényfület… Ezt követően szerencsétlen küzdelembe keveredtem néhány konyharuhával felszerelkezve a felhevült, olajjal teli, immáron csonka fogantyús serpenyővel…
Szorult helyzetemből a lovagom mentett ki és nyugodt magabiztossággal, könnyedén eltávolította a forró sütőből a felhevült serpenyőt.
Szóval végül mégsem gyújtottam fel a konyhát annak érdekében, hogy főző-tudományommal megnyerjem a kiszemeltem szívét.
Hát a serpenyőt ugyan jól megsütöttem, de a pizzával ez már nem voltam ilyen sikeres. Ránézésre akár finom és átsült is lehetett volna, de… nem, nem volt az. A széle ugyan még sötétebb is volt a kelleténél, ám a közepe még jó indulattal is csak hidegnek volt mondható. Ennek ellenére mivel az éhség nagy úr, azért a megpirult szélétől befelé a feléig megeszegettük.
Mindenesetre ennyit arról, hogy majd szerzek egy piros pontot, amiért olyan jól elboldogulok a konyhában… bár miért is áltattam volna? Jobb őszinteségre alapozni egy kapcsolatot, nem?
Csodával határos módon az este mégsem lett kész katasztrófa, és a kapcsolat sem került szemétdombra. Pedig volt egy pillanat, amikor már majdnem elkezdtem, hogy “all-you-need-is-love” – természetesen énekelve és Moulin Rouge verzióban, hátha mindennek ellenére sikerül meggyőznöm, hogy csak a szerelem számít, ahogy Christian tette az elefánt tetején…
De erre végül nem volt szükség. Fura, de ez a férfiú egyáltalán nem torkollt le, még csak nem is cikizett ki vagy tett bármiféle megjegyzést. Csak csendben és magabiztosan megmentette a bajba jutott lányt…
Szóval, ha valaki azt kérdezi, hogyan hódítsunk meg egy pasit a főzőtudományukkal… én azt mondanám ne így, de végülis bejött, szóval azt hiszem, én már nem merek válaszolni. :D
***
Tetszett? Kövesd a Házi Csajszi Facebook oldalt, hogy az elsők közt értesülhess az új bejegyzésekről!
