Filmes idézetek: Angyalok városa

Egy másik érdekes vonal a racionalitás és a spiritualitás mezsgyéjén való egyensúlyozás, illetve a két lábon a földön álló, racionális elme vívódásából kapunk egy jó adagot a hitbéli kérdések kapcsán. Maga a kiinduló sztori megadja a keretet, így a kérdésben nem tud nem billenni a mérleg nyelve. Ettől függetlenül jól szemlélteti, hogy a racionalitás érzelem és lélek dolgában minden tudományos megalapozottsággal is mintha féllábú harcos lenne, egy-két idézet pont erről szól.

Már megint sikerült belenyúlnom a kilencvenes évekbe, de az Angyalok városa kiállja az idők próbáját, szóval sebaj! Nagyon sokáig nem néztem ugyan meg, mert Nicolas Cage nem éppen a kedvenc színészem, nem sok olyan szerepben láttam, amiben kedveltem volna. Bár ebben a filmben egész jó.

A Ha eljön Joe Black-hez hasonlóan ez is egy nagyon elgondolkodtató film, nagyon jól megfogalmazott dialógusokkal, ezért gondoltam ideálisnak egy újabb filmidézetes poszthoz. Összeszedtem a kedvenceimet a filmből, és becsúszott egy-egy kevésbé mély, ellenben nyomokban humort tartalmazó megjegyzés is. Csemegézzetek kedvetekre! ;)

Idézetek

"Mire jó annak a szárny, aki úgysem érzi, ha simogatja a szél?"

Orvos az orvosnak: "Az a dolgunk, hogy küzdjünk az emberekért. Nem gondolkodtál még azon, hogy ki ellen küzdünk?"

- Gyerekgyógyásznak kellett volna mennem.
- Csak azt ne! Itt csak nős férfival vagy nőgyógyásszal találkoznál. Nem jó az olyan pasi, aki többet tud a hüvelyedről, mint te magad.

"Annyi év tapasztalat után, most hirtelen úgy kezdtem érezni, hogy a világon semminek sem vagyok az ura. Ha pedig tényleg így van, akkor mit keresek a műtőben?"

- Orvos vagyok itt az osztályon.
- Szomorú, ugye?
- Meghalt egy betegem.
- Megtett érte mindent?
- Kezemben tatottam a szívét, amikor meghalt.
- Akkor nem volt egyedül.
- De egyedül volt.
- Az ember meghal.
- De nem mindegy, hogy mikor.
- Amikor a test leáll az ember meghal.
- Nekem az a dolgom, hogy ne engedjem leállni a testet és most csődöt mondtam.
- Nem tehet róla, Maggie.
- Én azt akartam, hogy éljen tovább.
- Tovább él. Csak nem úgy, ahogy gondolja.
- Én ebben nem hiszek.
- Van, ami akkor is igaz, ha nem hisz benne az ember.

- Mi a munkája?
- Hírnök vagyok.
- Ah, igen? És az olyasmi, mint a motoros küldönc?
- Nem. Isten hírnöke vagyok.
- Nekem nem hozott hírt? (mosolyogva)
- De. Már át is adtam.
- De hogyan? Rámondta az üzenetrögzítőmre vagy megszólaltatta a személyi hívómat?
- Talán úgy. De az üzenetet már megkapta.

- Maga jó orvos.
- Honnan tudja?
- Ez megérzés.
- Ez elég gyenge bizonyíték.
- Csukja be a szemét. Csak egy pillanatra.
(becsukja)
- Most mit csinálok?
- Megérinti a tenyeremet.
- Érintés? Honnan tudja?
- Onnan, hogy érzem.
- Ebben bízhat. Nem bízik benne eléggé.

- Nem tudja, hogy milyen a körte íze?
- Nem tudom, hogy a maga számára milyen.

- Miért sírnak az emberek?
- Hogy hogy miért?
- Mi történik akkor fizikailag?
- Hát… a könnyzacskók folyadékot termelnek, hogy a szemet nedvesen tartsák, de érzelmi hatásra úgy reagálnak, hogy túl sok könny termelődik.
- Miért? Miért reagálnak úgy?
- Nem tudom.
- Lehet, hogy az érzelem annyira erős, hogy a test nem bírja féken tartani, a lélek és az érzések átveszik az irányítást és a test sírni kezd.

"Van, ami akkor is igaz, ha nem hiszel benne."

- Ezek birtokolják a világ legnagyobb adományát. Gondolod, hogy az Öreg nekünk nem adott belőle?
- Mi az?
- A szabad akarat.

- Mit jelent az, hogy szeretni?
- Azt hittem, ezt magától tudom meg.
- Hát... Ez egy…ööö… kémiai reakciót takaró fogalom, amit…ööö… ööö… ez így hülyeség. Hülyeségeket beszélek....

"Nem értem miért engedi Isten, hogy találkozzunk, ha aztán nem engedi, hogy együtt legyünk."

"Egyetlen lélegzet aranyfürtje illatából, a szája egyetlen csókja, kezének érintése többet ér, mint az egész öröklét enélkül."

A további idézetes bejegyzéseket >>ide kattintva<< érheted el.