5 környezetbarát tipp kánikula idejére

Ráadásul környezettudatos nézőpontból, ami nem csak a környezet, de sokszor a saját pénztárcánk és egészségünk érdekeivel is összecseng. Szóval nézzük mit tehetünk, annak érdekében, hogy minél kisebb mértékben szoruljunk rá a klímaberendezésekre!

1. Árnyékolás, lehetőleg kívülről

Ha már bejutott a meleg a lakásba, azt lehűteni nehezebb és energiaigényesebb, mintha igyekszünk kívül tartani a hőt. Ráadásul a klíma berendezés sem óv meg a melegtől, ha az ablakokon betűz a nap. A meleg kint tartásának egyik legpraktikusabb módja, ha kívülről árnyékolunk.

Ha már odasüt a nap, húzzuk le a redőnyt, engedjük ki a napellenzőt, csukjuk be a zsalukat vagy éppen engedjük le a naphálót. Ha nagyon forró a kinti levegő érdemes az ablakot is csukva tartani, addig amíg enyhül a hőség. 

Néhány ötlet és tipp árnyékolásra az Otthon.com-on: Ötletek a külső napvédelemre

Árnyékolás belülről

Azért fontos, hogy már kívülről is képezzünk gátat és ne kizárólag belülről, mert az ablak és annak üvegfelülete kritikus pont. Hiába húzzuk el a sötétítőt, attól az üvegen áttűző nap felforrósítja az ablak és a függöny közötti területen a levegő, ami elkeveredve a szoba levegőjével felmelegíti azt; valamint az ottani tárgyak és akár maga a függöny is onthatja magából a meleget a helyiség többi része felé.

Ha nincs lehetőség külső árnyékolásra, próbáljunk olyan árnyékolót beszerezni, ami minél közelebb rögzíthető az ablakhoz, illetve az anyaga nem vagy nehezebben melegszik fel. A színekkel és rétegekkel is játszhatunk: ha például közvetlenül az ablak üveglapja elé fehér árnyékolót helyezünk, úgy a sötétítő függöny is kevésbé melegszik fel.

2. Kellemesebb élettérhez: növények és víz

Frissítés

A teraszt, erkélyt valamint az ajtók és ablakok környékét érdemes fellocsolással lehűteni, amikor már (vagy még) nem süt oda a nap. (Tűző napon hipp-hopp elpárolog a felforrósodott felületekről a víz, és újra felmelegszik, ezért nem túl hatékony, ráadásul így vízpazarló is.) A víz lehűti a felületeket és lokálisan felfrissíti a levegőt is. A szellőztetést is érdemes ezzel egybekötni, mivel így frissebb és kellemesebb levegő áramlik a lakásba.

Beltéren is lehet vízzel frissíteni, de arra ügyeljünk, hogy szellőzés nélkül emeli a levegő páratartalmát, ami melegben füllesztő közeget eredményez.

Növények

Na ez az a pont, ami nem csak instant alkalmazható ötleteket tartalmaz. Szóval a növények az épített környezetünkkel ellentétben nem forrósodnak fel és később nem árasztják magukból a hőt, sőt még árnyékolnak is. Következésképp kellemesebb mikroklímát teremtenek.

Érdemes tehát Földanya lombkoronás hadseregéhez fordulni az élhetőbb nyarakért. De gondoljunk csak bele, egy nagyobb árnyas parkban, akár néhány fokkal is alacsonyabb értéket mutatnak a hőmérők, mint pár utcával odébb, a házak között.

De mondok saját példát is! A minap olyan este 11 körül sétáltam hazafelé, aztán ahogy bekanyarodtam az utcánkba érezhetően kellemesebb lett a közeg. Mivel már sötét volt először nem értettem, aztán rájöttem. A keresztutcában jobbára új építésű társasházak állnak, és egy darab árnyékot adó növény sincs, míg a másik utcán két oldalt végig nagy fák sorakoznak.

A keresztutcát egész nap tűző nap éri, így néhány órával sötétedés után még mindig árasztják magából a meleget az épületek és a beton is. Ám, a másik utcát a fáknak köszönhetően nem folyamatosan éri a nap, ezért kevésbé melegszik fel, így jóval kellemesebb a mikroklímája az utcának, mint a csupán pár méterrel arrébb lévőnek.

• Lakásoknál érdemes a teraszok és erkélyek árnyékolása mellett a növényzetre is gondolni. Persze nem néhány kallódó muskátlira gondolok, hanem dúsabb növényekre, tujákra mondjuk, vagy rács mentén felfuttatott növényzetre. A víz és növények együttesen alkotják ilyenkor a legkellemesebb környezetet, ezért locsolással együtt kellemes közeget teremthetünk a balkonokon.
• Családi házak kertjeiben érdemes mielőbb árnyékot adó fákról gondoskodni. A legkellemesebb nyári klímát a liget szerű kertek nyújtják, ami így az egész ház mikroklímáját élhetőbbé teszi a kánikulában. Ráadásul este, naplemente után innen sokkal frissebb levegő érkezhet a lakásba is a szellőztetés során.
• Picivel nagyobb lélegzetű lehetőséget nyújtanak a növényfalak. Az egyik legnagyobb forrósággenerátor az, hogy az épített környezet felmelegszik. Például felforrósodik a beton és a járda, de energetikai szempontból problémásabb, hogy maguk az épületek és azok falai átmelegednek, és ezzel lényegében fűtik a ház belső tereit is. A nagyobb településeken pedig egyfajta katlanhatást generál a sok átforrósodó felület, amivel a város önmagát fűti tovább. A növényfalak számos előnye közül az egyik pont az, hogy szigeteli az épület falát, ami így nincs közvetlenül kitéve a napsugárzásnak, ezért jóval kisebb mértékben melegszik fel, így a ház belseje is hűvösebb marad, ráadásul kifelé sem gerjeszt további katlanhatást. 
• Városi társasházak esetében például érdemes lehet felvetni a lakóközösségnek a telepített zöldfalak lehetőségét, ami az egész épület előnyére válik. Mondjuk nincsenek nagy illúzióim, de hátha sikerül… ;)

A növényfalak előnyeivel egy egész bejegyzésben foglalkozunk, ez itt olvasható: Növényfalak előnyei

3. Éjszakai szellőztetés

Na de térjünk vissza a gyakorlatiasabb tippekhez. Amint lemegy a nap kezdhetünk neki a jó alapos átszellőztetésnek, lehetőleg kereszthuzattal. Ezt mind az esti enyhülés, mind a hajnali, kellemesen hűs levegő idején érdemes megtenni, ez klíma nélkül is szépen lehűti a lakást.

Először ezt evidenciának gondoltam, de sokaknál látom, hogy még sötétedés után és éjszaka is inkább a klímát üzemeltetik, minthogy kinyissák az ablakokat. Ez ugyan a legforróbb éjszakákon, amikor kint sem enyhül a meleg talán még rendben is lehet, de sokszor ez nem indokolt, és egészségesebb közeget teremt az éjszakai, vagy legalább hajnali szellőztetés. Nem beszélve arról, hogy a klímaberendezéseknek vannak egészségügyi kockázatai.

4. Környezetbarát táplálkozás

Vannak ételek, amelyek melegítő hatással vannak a szervezetünkre, míg mások hűsítően hatnak. Ha a nyári napokon elkerüljük az előbbieket, és előnyben részesítjük az utóbbiakat, már azzal is sokat segíthetünk a közérzetünkön.

Egy rövid, és egyáltalán nem teljes körű lista következik a hűsítő ételekről:

• Gyümölcsök: cseresznye, citrusfélék, eper, kivi, dinnyék, málna, ribizli, stb.
• Zöldségek: saláták, uborka, paradicsom, borsó, spenót, sóska, spárga, paprika, brokkoli, stb.
• Tejtermékek
• Nyáron zsírok helyett használjunk olajokat (olíva, napraforgó)
• Fehérjeforrásként a fehér húsú növényevők és halak jöhetnek szóba
• Keserű ízű ételek és italok is hűsítőek, mint a fekete vagy zöld te

És természetesen minden hűvösebb étel és ital belülről hűti le a szervezetet. Ám, ezzel érdemes óvatosan bánni, hiszen ha nagyon hideg ételeket, italokat fogyasztunk, a szervezetünk elkezd fűteni, ezért a jégkockás üdítőket, és a nagy mennyiségben tolt fagyival épp ellentétes hatást lrhetünk el.

Amit érdemes kerülni melegben azok a nehéz és zsíros ételeket, a vörös húsok, az erős vagy csípős fűszerezésű ételek (bors, chili, pirospaprika, fokhagyma, fahéj, curry), a hüvelyesek, hagyma, káposzta, a cukros ételeket, valamint az alkoholt is.

Egyébként alapvető szabályként elmondhatjuk, hogy mindig azokat az ételeket fogyasszuk, amiknek szezonja van, úgy nem hibázhatunk. Hogy mikor minek van szezonja, azt havi lebontásban itt találjátok meg: Idénynövények

5. Ütemezés és környezettudatos szieszta

Ha van rá lehetőség, érdemes átütemezni a teendőket azokra az időszakokra amikor enyhébb az idő, a délutáni kánikulában pedig inkább sziesztázni. Nyáron a korán kelés is könnyebb, mert hamar világosodik, ezért egy opció lehet a hajnali kelés (vagy akár összhangban a napfelkeltével), illetve az esti - kora esti munka, amikor már enyhült az idő. Délután a legnagyobb forróságban viszont inkább sziesztázzunk (vagy pótoljuk be az éjszaka/hajnalban kimaradt alvást), ilyenkor megerőltető és amúgy sem túl hatékony a munkavégzés.

Ha nyitott a főnök, fel lehet vetni egy-két megvalósítható ötletet a legmelegebb napokra, hiszen olyankor még klímával is kihívás a hatékony munkavégzés. Például opció lehet, hogy reggel hamarabb lehessen elkezdeni a munkát, amikor még nincs akkora forróság, így mire nyakatokban liheg a tetőfokára hágó délutáni kánikula, akár már végezhettek is. (Még motivációnak is jó, hogy hamarabb lehet hazamenni.) Ha van home office-ra lehetőség, azt érdemes ilyenkor kihasználni.

Persze a 9-17-es munkarendben, vagy egyéb kötött idejű műszakokban ezt problémás lehet megvalósítani, és gondolom sokaknak a bioritmusa sem tudna áthangolódni. Ám, ha a munkát nem is lehet más időzónába tolni, legalább az egyéb tevékenységeket érdemes átgondoltabban ütemezni. Például a háztartási munkákat: ha muszáj főzni, tegyük ezt inkább hajnalban, és az izzasztó házimunkákat is inkább a hűsebb órákra időzítsük.

Ha nem ragadunk bele a megszokásba, hanem ráhangolódunk a természet ritmusára és átszervezzük a napi rutint, az sokat segíthet a hőség elviselésében is.

Tetszett? Nézz szét a lenti ajánló sávban, hátha találsz olyat, ami még érdekel!

Kövess Facebookon, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!