100 év szemöldök húzkodás
A minap több forrásból jött felém gyors egymásutánban ez a téma, ezért gondoltam a körmére né… akarom mondani, a felhúzom a szemöldököm a téma fölött, és szemet vetek erre a szemöldökös mizériára...
A múltkori Revolution Mystery Bagről írt bejegyzésemben említettem, hogy nem nagyon hatott meg ez a szemöldök-festős trend, bár hozzátartozik, egyre inkább azt érzem, kellene. (Gondolom ez csak a divat nyomása.) Pedig elégedett vagyok a naturál adottságaimmal, meg nem is vagyok nagy sminkguru, ráadásnak ügyetlenkeségemnek nem sok affinitása van hozzá, és amúgy sem lelkesít különösebben, hogy még (jó)pár percet hozzá kelljen dobni a smink rutinomhoz a szemöldököm igazítása miatt.
De még mielőtt tovább fonnám a gondolataim szemfelettiségeit, nézzük hogyan is vonták fel a szemöldöküket a nők az elmúlt 100 évben.
Szerintem ez a rövid videós összefoglaló szépen rávilágít arra, hogy nem eszik azért olyan forrón a kását! (Apropó kása, ha még fér némi konyhai finomság is a szemed alá: Zabkása, a kreatív aduász )
A szépségtrendek folyamatosan változnak, most ez számít stílusosnak, de nem is olyan sokára már más lesz a divat. Szerintem érdemes észben tartani, hogy a sminknek (és a ruháinknak) nem az a funkciója, hogy új arcot (külsőt) adjon nekünk, hanem hogy megtámogassa a természetes szépségünket. Persze, követhetjük a trendeket, mert az amúgy jó móka, de ne újrarajzoljuk az arcunkat, hanem használjuk arra, amire való: emeljük ki a valódi lényünket, a természetes adottságainkat.
Na, de hogyan is jutottunk ehhez a témához? Az egész úgy kezdődött, hogy jött valami instant bölcsesség a Facebook hírfolyamon arról, hogy az igazi szépség az, amikor a nőnek arcmosás után is van szemöldöke…
Annak ellenére, hogy magam nem tudok mit kezdeni egy "brow palette" felszereléssel, nem értek teljesen egyet ezzel a gondolattal. Ha valaki úgy érzi jól magát, hogy szépen megrajzolja, akkor csinálja. Szerintem mindannyiunknak vannak olyan külső adottságai, amit szívesen átrajzolnánk. Ha valakinek ez pont a szemöldöke, hát az szerencsés, mert ezt viszonylag könnyen meg is teheti. Speciel az orromnál ez az opció nem igazán adott, és melleket is hiába rajzolnék magamnak, ha kézrátétellel eloszlik az illúzió…
Aztán egy önjelölt influencer random YouTube videóját kaptam el, amiben az "x dolog, amitől csúnya leszel" összefoglalás egyik kiemelt szereplője volt a szemöldök. Szerinte ez egy annyira karakteres része az arcnak, hogy ha nem fested meg szépen, akkor nemes egyszerűséggel rusnya vagy.
Valóban a szemöldök egy nagyon karakteres része az arcnak, és ha már van rá lehetőség, hogy szebbé tegyük, érdemes élni vele. Mégis felvetném a mértékletesség kérdését, és azt, hogy van-e különbség a természetes adottságaink kiemelése és újrarajzolása között?
Néha tényleg döbbenetes a változtatás és a változás. Ebből a szempontból pedig igazat tudok adni a másik oldalnak is, mert valóban kiábrándító, amikor smink nélkül, naturál valójában látjuk meg az illetőt, és annak nem sok köze van ahhoz az archoz, amit megkedveltünk...
Bizony el szoktam csodálkozni ilyen esetekben, és bevallom, időnként nem könnyű visszafogni a saját, megrajzolatlan, kusza szemöldökömet a homlokomra szaladástól. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ha fél gesztussal is tanúságát tesszük, hogy észleljük a különbséget, akár könnyen sértődés is lehet a vége...
Ne értsetek félre, nem ítélek el senkit, főleg azért nem, mert kevésbé előnyösek a külső adottságai, de azért helló, ott az a mérték…
Biztos, hogy az a jó, ha új arcot rajzolunk magunknak? Attól, hogy valaki gyönyörű, természetes hatású szemöldököt tud rajzolni, még nem biztos, hogy ezt az irányt kéne követnie minden áldott hétköznapon. A természetes adottságaihoz közelebb eső megoldás, ha nem is annyira mutatós, ha nem is feltétlenül az aktuális divatnak megfelelő, de talán mégis praktikusabb, sőt hitelesebben mutathatja meg és emelheti ki az egyéni szépségét…
Tudom miről beszélek, mert a kétezres években voltam tini, és a videóban is említett, akkoriban divatos Christina Aguilera stílusú, vékony szemöldök iszonyú távol áll az adottságaimtól. Jó sokat szenvedhettem volna vele, ha a divat-követők táborának megfelelő, trendi arcképet akartam volna kreálni magamnak. Egyrészt kínszenvedés lett volna minden áron szép, vékonyan tartani a "szemkeretezőmet", másrészt jó eséllyel nem is állt volna jól. Már akkoriban is inkább csak a természetes ívét követve rendezettre szedtem.
Furcsa látni, hogy az akkoriban a szemöldök-trendeknek jobban megfelelő barátnőim és ismerőseim, manapság milyen nagy gondot fordítanak a kompenzálásra, a szemöldök vastagabbra, hangsúlyosabbra festésére, csinosításra. Változnak az idők…
Kivéve az én szemöldököm. Az ma is ugyanolyan. Az én arcomon ez áll jól. Speciel ez manapság egész közel áll a trendekhez. De holnapután talán már nem fog, de jó eséllyel akkor is ilyen marad. :P
Végszónak csak annyit mondanák: mértékletesség! Szerintem...
És Ti mit gondoltok a témáról? Szerintetek is túlságosan meglódult mostanában a szemöldökfestő ecset? Vagy túllihegem, és csak éljük meg a kreativitásunkat az arcunknak nevezett festővásznon?
Ha véletlenül felborzoltam a kedélyedet a kéretlen tanácsosztogatással, bocsi, és kárpótlásul itt egy lazítós tipp: Tippek tea fürdőhöz
***
Tetszett? Nézz szét a lenti ajánlósávban, hátha találsz még érdekes bejegyzéseket! Kövesd a Házi Csajszi Facebook oldalát, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!